Adri 12 éves, bátyja Laci 14. Édesanyjuk kétségbeesve jelentkezik intézményünkben. Elmondása szerint, gyerekei közt a kapcsolat sosem volt jó, az utóbbi időben viszont otthonuk csatatérré vált. A férjétől 3 éve vált el, azóta a két gyerek egyre ellenségesebb egymással, ő pedig nem tudja kezelni a helyzetet. Rengeteget dolgozik, keveset van otthon. A gyerekekre többnyire nagyanyjuk vigyáz. Mindennap fél, hogy mire megy haza. Azon gondolkodik, hogy idősebbik fiát jövőre kollégiumba küldi. Ez azonban még 1 év. Adri nagyon dekoratív, igazi cserfes nagylány. Általában a szépítkezéssel foglalja el magát, naponta többször átöltözik és várja a dicséreteket. Mindig a középpontban akar lenni, állandóan beszél, valakivel mindig meg kell osztani a vele történteket. Ezt Laci nem bírja elviselni. Nem képes egy helyiségben maradni Adrival. Ha Laci az egyik helységben van és Adri belép, a fiú azonnal kimegy. Laci azt sem bírja, ha Adri a közelében van, vagy hozzáér. Általában „leprásnak” csúfolja, és ha Adri mégis hozzáér, ő feltűnően mosakodni kezd. Adri egy alkalommal Laci szobájába lépett. Laci nekiment és kidobta Adrit, majd egy asztali lámpát és egy széket is utána hajított. Több alkalommal rákiabál Adrira, hogy „Halnál már meg!” Adri ilyenkor sírva, ordítozva rohan anyjához. A két gyereket szinte nem merik egyedül hagyni.

Lacit már pszichiáter is vizsgálta és nyugtatókat kapott. A helyzet kevésbé javult. Adri mintha direkt provokálná Lacit. Anya úgy érzi, egyedül maradt a probléma megoldásával, a feszültség és az állandó konfliktusok miatt azonban az idegkimerülés határán áll.
A felvázolt eset dinamikája a testvérféltékenység talaján indult, de a tünetnek a válás sajátos jelentéstartalmat adott. A két testvér harca a válást követően tudattalan koalícióvá, játszmává vált, melynek célja apa szükségességének bizonyítása, és ezen keresztül apa visszaszerzése volt. Jelen cikkemben a testvérféltékenység témakörét járnám körül.

A testvérféltékenység kialakulásának okai:

1) A testvérféltékenység egy bizonyos fokig természetes dolognak tekinthető. A legtöbb családban az elsőszülött gyermek a család közepe, minden figyelem és szeretet rá irányul. Egészen a testvér születéséig, amikor az elsőszülött, mintegy „trónfosztottá” válik. Ilyenkor a szülők figyelmüket, szeretetüket, már kétfelé osztják, így az elsőszülött, óhatatlanul veszít valamit. Mégpedig szeretetet. A testvérféltékenység az esetek többségében a szülői szeretet, figyelem megszerzéséért folytatott harc. A legtöbb családban azonban fél év-egy év alatt feláll egy új családi rendszer, melyben mindkét gyermek szeretve érezheti magát.

2) A külső jegyek gyakran nagy szerepet játszanak a gyerekek megítélésében. A szebb gyerekekkel az idegenek, a nevelők és a rokonok is barátságosabbak, kedvesebbek. A pozitív tapasztalatok hatására ezek a gyerekek nagyobb önbizalommal rendelkeznek, nyitottabbak, kezdeményezőbbek. Kevésbé jó megjelenésű testvéreik így háttérbe szorulhatnak. Bennük az irigység, feszültség, csalódottság érzése uralkodhat el. Úgy érezhetik, ők kevesebbet érnek, őket kevésbé szeretik.

Fokozott problémát jelenthet a külső, az elvált szülők gyerekeinél. Ha valamelyik gyermek a gyűlölt férjre hasonlít, az anya könnyen rávetíti gyermekére férje negatív tulajdonságait. A gyermek tudattalan elutasítása mellett, ezeket a gyerekeket többet fegyelmezik, büntetik, melyet természetesen az érintett, és testvére is érzékel.

3) A nemek szerinti megoszlás és a testvérsorrend is hatással lehetnek a testvérféltékenységre. Ez fiúk esetében nyilvánul meg jobban. A testvérsorrendben elsőnek született gyermekek engedelmesebbek, szorgalmasabbak. A másodszülöttek lázadóbbak, magabiztosabbak, önérvényesítőbbek és szívesen rivalizálnak bátyjaikkal.

4) Az örökletes személyiségjegyek szintén hatással lehetnek a testvérpár viszonyára. A kifelé forduló, extravertált típusú gyerekek könnyen barátkoznak, népszerűbbek, jó problémamegoldók, önállóak. A szorongóbb, visszahúzódóbb gyerekek viszont több gondoskodást, törődést igényelnek. Kevésbé talpraesettek és önállók. A gyerek személyiségének megfelelő eltérő szülői válaszreakciók ugyanakkor félreértésekre adhatnak okot. A nagyobb, önállóbb testvér „nyeglének, dedósnak” érzi testvérét, miközben irigyli, hogy több figyelmet kap.

5) A sikeresebb, okosabb, tehetségesebb gyermek általában jobb eredményeivel hívja magára a figyelmet. A sok dicséret, gratuláció közben a kevésbé tehetséges háttérbe szorulhat.

6) Más esetekben a szülők közti párkapcsolati feszültség a gyerekek közti viszonyban jelenhet meg, fejeződhet ki. Gyakori családi konfliktusok esetén, a gyerekek a szülők közti agresszív probléma megoldási módokat tanulják meg, és alkalmazzák saját problémáik megoldására.

7) A nagyobb, lázadóbb gyerek, néha így áll bosszút azon a szülőn, akivel szintén konfliktusos a viszonya. Tudja, hogy a szülőnek fáj a testvérek közötti „háború”, és egyszerűen élvezi a szülő bűntudatát, gyötrődését.

8) Haláleset, az egyik szülő elvesztése, súlyos betegsége szintén a gyerekek közti feszültségek fokozódását okozhatja.

9) Néhány gyerek részéről saját problémáinak a súlyos tagadása, saját állapotának az el nem fogadása vezethet testvérféltékenységhez (fogyatékkal élő, tanulási nehézséggel élő…). Rivalizálással, fölényeskedéssel próbálja kisebbrendűségi érzésit kompenzálni.
Az okok természetesen ezektől eltérőek is lehetnek és előfordul, hogy egyszerre több tényező is fennállhat, fokozva a tünetek súlyosságát. Az okok tisztázásához szakember felkeresése javasolt.

A testvérféltékenység tünetei:

A testvérféltékenység tünetei életkoronként eltérőek lehetnek. A kisebb gyerekek általában infantilisan kezdenek viselkedni, ezzel is jelezve, hogy még ők is kicsik, és nekik is jár a figyelem. Előfordul, hogy átmeneti funkcióromlás is tapasztalható. Esetleg újra kéri a cumit, bepisil, fél egyedül aludni… Nagyobbak esetében gyakoribbak a nyílt konfliktusok. Nehezen osztozkodnak a játékaikon, folyamatosan azt emlegetik, hogy a másik mit kapott, amit ő nem, vagy az egyiknek mit lehet, amit a másiknak nem.

A gyerekek egymás kárára versengenek. Gyakoriak a veszekedések és a verekedések. A gyerekek egymás negatívumait vágják a másik fejéhez, miközben a pozitívumokról megfeledkeznek. Csúfolják, gúnyolják, megalázzák egymást, vagy egyik a másikat. Az idősebb visszaélhet testi, értelmi fölényével. A kevésbé agresszív gyerek nem örül testvére sikereinek. Visszahúzódóvá, magába fordulóvá válik, elkeseredettségét magába fojtja.

Némely gyerek síróssá, agresszívvá, dacossá, elutasítóvá válhat. Gyakran nem csak testvérükre, hanem szüleikre is haragszanak, lázadnak, elfordulnak tőlük. A meg nem kapott szeretetről ezután dacosan próbálnak önként lemondani, csökkentve az elutasítottság fájdalmát. Szívük mélyén azonban szeretetre, megértésre vágynak.

A testvérféltékenység hosszú távú következményei:

Az egész gyerekkort felölelő testvérféltékenységnek hosszú távú, felnőttkorra is kiható következményei lehetnek. A testvérek gyakran teljesen eltávolodnak egymástól.

Azok a gyerekek, akik háttérbe szorítottnak érezték magukat, felnőtt korukban is úgy érezhetik, hogy nem tudtak megfelelni szüleik elvárásainak, ezért nem szerették őket eléggé. Néha életük végéig igyekeznek megfelelni másoknak.

Gyakran vállalják idősödő, beteges szüleik gondozását, mellyel szüleik kizárólagos szeretetét, elfogadását próbálják megszerezni, pótolni. Általában alacsony önbizalommal rendelkeznek, baráti kapcsolataikban bizonytalanok. A szülők elvesztésekor újra felelevenedhetnek a testvérharcok, melyek leginkább a vagyoni javak elosztása körül szerveződnek.

A megelőzés lehetőségei:

1)Felkészítés a testvér születésére
– Mint bármely tünet esetében, a testvérféltékenységet is célszerűbb megelőzni, mint kezeltetni. A megelőzés első lépése a gyerek felkészítése a kistestvér születésére. Sok tudattalan fantázia kialakulhat ezzel kapcsolatban a gyerekek fejében. Előfordul, hogy azt képzelik, rosszak voltak, szüleik ezért hoznak egy másik kisbabát, aki jobb, mint ő, és akit helyette szerethetnek.

Ezért érdemes úgy felkészíteni a gyermekeket, hogy semmilyen bűntudat ne alakuljon ki bennük. Célszerűbb olyasmit mondani, hogy: „Anya és apa még mindig nagyon szeretik egymást és Téged. Mióta megszülettél, sokkal jobb lett az életünk, olyan vagy számunkra, mint egy ajándék (Isten ajándéka). Mivel ennyire szeretjük egymást, újabb ajándékot kaptunk Istentől, hogy még jobban szerethessük egymást.”

– Persze fel kell készíteni a nagyobb gyereket a kisebb ellátásával kapcsolatos nehézségekre is, de hozzá kell tenni, hogy ez vele is így volt, amikor született. Meséljünk neki arról, amikor ő volt kicsi, nézegessünk képeket.

– Célszerű beszélni a kórházba kerülésről is. Meg kell nyugtatni a gyerekeket, hogy anya nem beteg, nem lesz baja, haza fog jönni. Fel kell készíteni őket, hogy anya szeretne elköszönni, mielőtt a kórházba megy, de előfordulhat, hogy nem lesz rá alkalom, mert a kicsi éjjel akar megszületni… Anya azért gondolni fog Rá, és hiányolni fogja, ha a kórházban lesz. Az események előre történő megbeszélésével a gyerek biztonságérzetét növelhetjük. Fontos, hogy tudja, nem marad egyedül, amíg anya a kórházban lesz, apa, vagy a nagyszülők majd vigyáznak rá.

2) A testvér megszületése után
– Amikor a kistesót hazaviszik a kórházból, célszerű a nagyobbnak vinni valami apróságot. „Nézd milyen szép ajándékot hozott neked anya és a kistesód!” Így tudja, hogy anyáék gondoltak rá, örülnek az újratalálkozásnak.

– Ha vendégek jönnek babalátogatóba, jó, ha a kisbaba mellett, az idősebb gyereknek is hoznak valamit. Fontos, hogy ilyenkor vele is törődjenek, megdicsérjék valamiért.

– Jó, ha a kisgyerek ellátása során, anya a nagyobbat nem küldi ki a szobából, nem tiltja el a kicsi közeléből. Meg kell beszélni a babával való helyes bánásmódot, de fontos, hogy testvére megsimogathassa, megpuszilhassa. Az idősebbet bevonhatjuk a kisebb ellátásába is. Megkérhetik, hogy vigye oda a pelust, vagy a törlőkendőt.

– A kicsi ellátása mellett, fontos, hogy mindig maradjon legalább félóra a nagyobbra is, amit anyával kettesben tölthet. Jó, ha fenn tudják tartani a korábbi napi rituálékat is. Ha korábban volt „Jó éjt mese”, fontos, hogy ezután is legyen.

– Célszerű lehet a testkontaktust igénylő játékok fokozása, a nagyobbak babusgatása, szeretgetése.

– Amennyiben a gyerek visszaesik a fejlettségben, türelmesnek kell lenni vele. Nem szabad minősíteni, hogy ne csináljon ilyet, mert már nagyfiú, vagy nagylány. Inkább emeljük ki, hogy milyen jó, hogy már olyan dolgokat is meg tud csinálni, amiket a kicsi még nem.

Nagyobb gyerekek esetében a tünetek kezelésére, csökkentésére kell fókuszálnunk

– Ahogy a gyerekek idősödnek, egyre inkább előtérbe kerülnek személyiségük sajátos jellemzői.

Fontos, hogy a szülők sose hasonlítsák őket össze. pl.: A tesód, amikor ennyi idős volt, már…Minden gyereknek más a fejlődési üteme, tempója, más a személyisége. Még ikrek esetében is kezeljük őket önálló, különálló személyiségekként.

– Fontos, hogy megtanítsuk őket egymás holmijainak, egymás intim szférájának a tiszteletben tartására. Ha valamin osztozkodnak, használják a „kérem szépen, köszönöm” szavakat. Ne kelljen automatikusan egymásnak adni játékaikat. Fontos, hogy tanulják meg egymás között elosztani, amit kapnak, tudjanak egymásra várni, és önként átadni tárgyakat. Legyenek szabályai az osztozkodásnak, de ha lehet, a szülő ne szóljon bele, ne legyen döntőbíró.

– Ne mindig a nagyobbat büntessük, mert a kicsi könnyen visszaél vele. Persze a kicsit se szolgáltassuk ki a nagynak. Ne mondjuk a nagynak, hogy „Te vagy az okosabb, neked kell különbnek lenned.” Vita, veszekedés esetén, jó, ha mindkettő fegyelmezve van, és csak az együttműködést jutalmazzuk. Miután megnyugodtak, bünti után, fontos a békülés rítusa is.

– Minden gyerekkel töltsünk kettesben valamennyi időt. Jó, ha apa is tud kettesben lenni az egyik gyerekkel, anya pedig a másikkal. Másnap csere. Hétvégén fontosak a közös családi napok. Sok szülő jelzi, hogy mindkét gyerekére egyformán figyel, mindkettőt egyformán szereti, mégis problémáik vannak. A gyerekek egyéni szükségletei nem egyformák. Valamelyik gyerek több, míg a másik kevesebb figyelmet igényel. Minden gyerek az egyéni szükségleteinek megfelelő figyelemre vágyik. Hogy ez mennyi, azt persze nehéz eldönteni. Az életkorral azonban tartsuk szem előtt, hogy mindig az önállósodás, a szülőkről való leválás elérése a cél.

– Mindkét gyereknek jelezzük vissza a jó tulajdonságait. Ha az egyik tehetségesebb, sikeresebb valamiben, fontos, hogy a másik gyerek is érezze, hogy ő is jó valamiben. Fontos tudatosítani, hogy mindketten jók, csak az egyik az egyik területen, a másik pedig másban. Ezáltal egyik sem több, vagy kevesebb, mint a másik.

– Nagyobb korkülönbség esetén, ne rakjunk szülői szerepeket az idősebb gyerekre, ne parentifikáljuk. Tartsuk szem előtt, hogy még mindegyik gyerek, és mindegyiknek saját fejlődési feladatait kell teljesítenie. Naponta többször el lehet mondani a gyerekeknek, hogy szeretjük őket. A nagyobbaknak is. Őket is szeretjük, csak másként, mint a kisebbeket.

– Külön problémát jelenthet a testvérség a mozaik családokban, ahol az újraházasodott felek, előző házasságaikból hozott gyermekeiket próbálják meg együtt felnevelni. Fontos, hogy minden gyerekkel egyformán bánjanak. A közösen kialakított családi szabályok mindenkire egyformán vonatkozzanak, és a büntetések is egyformák legyenek. Így is, legalább egy év, mire a családi rendszer megfelelően működhet.
Természetesen minden eset más. A saját családját mindenki másként látja, mint egy kívülálló. A probléma megoldása érdekében ezért mindenképpen érdemes szakembert felkeresni.

Vecsei Tünde
gyermekklinikai szakpszichológus


Köszönöm a megtisztelő figyelmét!
A Kapcsolatok Iskolája véget ért! Remélem, hasznos volt Önnek!


Kérem, értékelje a Kapcsolatok Iskoláját – a hozzászólásban – 1 és 10 között, attól függően, mennyire tartotta hasznosnak, értékesnek. (1-egyáltalán nem volt jó, 10-kiváló volt).
Tehát, egy számot kérek Öntől!
A hozzászólásban megírhatja egyéb véleményét is, pl. mi az ami leginkább tetszett, vagy a jövőben miről szeretne még olvasni.
Köszönöm együttműködését!

14 válaszok
  1. Ágnes
    Ágnes says:

    10 pont. Számomra egyértelmű és természetes. Köszönöm áldozatos, önfeláldozó, máskért illetve a szeretetteljes környezetért tenni akaró munkájukat. A lényeges, hogy én magam is változzak ahhoz, hogy a családomban, környezetemben, munkahelyemen, is „kézzelfogható” legyen a változás.
    Sok erőt, bátorságot merítettem a Kapcsolatok iskolájából és mégtöbb örömöt, szeretetet tapasztaltam magam körül az elmúlt 2 hónapban önmagamat legyőzve bizonyos helyzetekben.
    Kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket kívánok sok-sok szerettel a Vereb családnak!!!

    Válasz
  2. Zsuzsa
    Zsuzsa says:

    Rieth Zsuzsa

    10 pont! Nagyon jó volt a könyv kiegészítése és a Keresztutam c. könyvecske szuper jó. Köszönöm a munkájukat, a missziós tevékenységüket. Imádságos szeretettel kívánok áldott ünnepeket: Zsuzsa

    Válasz
  3. Juhász Erzsébet
    Juhász Erzsébet says:

    Egyértelműen 10 pont, nagyon tartalmas, elgondolkodtató, színvonalasan összeállított anyagokat kaphattunk, amelyeket ezúton is köszönök. Isten áldását kérem további munkájukra.

    Válasz
  4. Horvath Agnes
    Horvath Agnes says:

    Orulok, hogy csatlakoztam ehhez a csoporthoz is, mert megint sok fontos es hasznos temarol olvashattam. Igyekszem az olvasottakat a gyakorlatban is alkalmazni, elsosorban az unokaim javara. Koszonom jotanacsokat! A kapcsolatok iskolajat 10 pontra ertekelem.

    Válasz
  5. dr. Barta Kálmánné
    dr. Barta Kálmánné says:

    10.
    Köszönöm, sok segítséget kaptam az olvasmányokból a lelki életemre vonatkozóan és a gyermekneveléssel kapcsolatban is. Máskor is szívesen olvasnék hasonló témákról, sőt a munka világában megélt hitélettel kapcsolatban is. Sok hasznos gondolatot lehet hallani az családról, házas mindennapokról, gyereknevelésről, de kevesebb szó esek a munkahelyi mindennapokról, hogyan lehet egy világi környezetben jó kereszténynek lenni? Szeretnék még olvasni az öregedéssel kapcsolatosan is.
    További sikeres munkát és jó egészséget kívánok a Jó Isten áldásával!

    Válasz
    • Vereb István
      Vereb István says:

      Köszönöm a véleményt és a javaslatot! Az öregedéssel kapcsolatban szép számmal talál anyagokat A hit vándorútján könyv majdnem mindegyik fejezetében.

      Válasz
  6. Csapô Jánosné
    Csapô Jánosné says:

    10.
    Nagyon értékes gondolatokat olvastam. Köszönöm szépen.
    További munkájukhoz kívánok jó egészséget. Isten áldja meg Önöket.

    Válasz

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Hozzászólás a(z) Juhász Erzsébet bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük