Mindannyian szeretnénk, hogy gyermekünk magabiztos felnőtté váljon, aki hisz saját képességeiben, önmagában. Valahogy ezen mégis akkor kezdünk el gondolkodni, ha valami már elromlott. Ha nem hisz nekünk, mikor biztatjuk, ha nehezen viseli el a kudarcot, mert éppen vesztett a játékban. Hogyan segíthetünk az önbizalma erősítésben anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk?

Ahhoz, hogy át tudjuk gondolni az önbizalom növelésének eszközeit, először képzeljünk el egy kertet. Egy szép kertet tele fákkal, bokrokkal, virágokkal. Annál jobban lehet hasznosítani a gyakorlatot, minél inkább elképzeljük a növényeket, a színeket, minél inkább magunk előtt látjuk azt a kertet, amit közösen gondozunk családunkkal, és amivel nagyon elégedettek vagyunk.

Bár sok munka van egy ilyen kert ápolásával, mégis rengeteg örömöt ad. Barátaink, ismerőseink elismerően nyilatkoznak róla. Úgy érezzük, hogy minden a helyén van. Egészen addig, míg nem jön egy nagy vihar és ki nem csavarja a fákat, össze nem töri a virágokat, cserepeket. A legtöbben ilyenkor csalódottak és dühösek leszünk, hogy hiába volt minden eddigi erőfeszítésünk. Szeretnénk, ha gyorsan visszaállna a kertünk szépsége, lehetőleg olyan gyorsan, amilyen hirtelen törte le az ágakat a vihar.
De a növények nem nőnek ilyen gyorsan. Ráadásul a helyreállítás is a mi feladatunk lesz, és ez minél nagyobb terhet jelent annál inkább gyűlik a bosszúság a szívünkben.

Nagyon hasonló ez a helyzet a gyerekneveléshez is. Ha egyszer összetörik a gyermek önbizalma, akkor hosszú munkára és türelemre lesz szüksége, hogy újra megerősítse azt. Közben mi korholjuk azt, aki összetiporta gyermekünk önbizalmát, haragszunk az életre és a szívünk mélyén talán a gyermekünkre is.

De az önbizalom kellő türelemmel újra megerősíthető, és a gyermekünk újra hinni fog a képességeiben, abban hogy el tudja érni, amit csak szeretne. Érezni fogja, hogy jól csinálja a dolgait, és újra értékes, szerethető emberként fog magára gondolni.

Mindez nem jelenti azt, hogy gyermekünk mindenben ügyes lesz, vagy akár tökéletessé válna. Egyszerűen csak hinni fog magában.

Mire van szüksége egy gyereknek, hogy megerősödjön az önbizalma?

Elsősorban ránk a szülőkre (nagyszülőkre). Nemcsak a világról tanítjuk őket, hanem magukat is rajtunk keresztül ismerik meg: „Bohóc vagy, fiam!”  (Apának tetszik, ha tréfálkozom. Vicces vagyok.) Gyermekünk énképét meghatározza, hogy milyennek látjuk őt. (Rosszabb vagy hat fiúnál! /Te kis elvarázsolt hercegnő./ Az én kicsi gézengúzom.) Előbb-utóbb szépen el is fogják könyvelni magukat ilyenek, hiszen a szemükben még mindentudók vagyunk. Ezért fontos, hogy hangsúlyozzuk gyermekünknek a jó tulajdonságait is, nem fog ettől beképzelt lenni.

Gyermekeinknek szüksége van arra, hogy megismerjék az értékeiket, erősségeiket. Kitől várhatnák el, hogy ezt mind megmutassa, ha nem tőlünk szülőktől?

A kellő önbizalomhoz azonban nagyon praktikus, hétköznapi dolgok is kellenek. Legfőképp az, hogy kiszámítható és biztonságos környezet vegye őket körül. Az ismétlődő szokások, a napi rutinok, a következetes szabályok, mind-mind segítenek kiismerhetővé tenni a világot.

Egy ismerős helyzetben pedig mi is inkább biztonságban érezzük magunkat, bátrabban viselkedünk. Hiszem, hogy egy ilyen környezet megteremti a lehetőséget arra, hogy gyermekünk felfedezze saját képességeit.

A családon kívüli kapcsolatoknak is nagy szerepe van. Az, akivel barátkoznak, megtapasztalja, hogy kíváncsiak rá a többiek, hogy szeretnek vele lenni. Az ilyen gyermek pozitív énképet alakít ki magáról és ez által megerősödik az önbizalma is.

Szülőként nekünk az a feladatunk, hogy elősegítsük gyermekünk szocializációját, megtanítsuk neki azokat a készségeket, amivel be tud illeszkedni egy közösségbe. Előnyt fog jelenteni a számára, ha megmutatjuk, hogyan viselkedjen egy társaságban, ha bátorítjuk, hogy legyen udvarias, segítőkész, érdeklődjön a többiek iránt, de tartsa tiszteletben mások érzéseit is.

Önbizalmának alapja, hogy ismerjük a jó tulajdonságait

Ahhoz, hogy gyermekünk önbizalmát megerősítsük, ismernünk kell az erősségeit, mindazokat a tulajdonságait, amire támaszkodhatunk majd az önbizalom fejlesztése során.

Van erre egy nagyon egyszerű gyakorlat, mindösszesen egy papírra meg egy tollra van szükség hozzá. Azt szoktam kérni a szülőktől, hogy írjanak fel erre a lapra öt pozitív dolgot a gyermekükről, és ha készen vannak, akkor olvassák fel.
Majd újra megkérem őket, hogy még öt pozitív dolgot írjanak a listára. Ez kicsit tovább szokott tartani, mert a nagyon látható tulajdonságokat már leírták, de ettől még nem állunk meg itt. Miután ezeket is felolvasták, harmadszor is meg kérem őket, hogy írjanak új, öt pozitív tulajdonságot a gyermekükről. Ilyenkor a gyermek külső és belső tulajdonságai mellett, egyre konkrétabb pozitívumok is napvilágra kerülnek. Például: Boti lefutotta a 3 km-es távot is, pedig nem is készült rá külön. Gináék sokszor civakodnak, múltkor mégis kiállt a testvére mellett. Márk addig ügyeskedett, amíg kiszedte a palackból a dugót.

3 példa 3 különböző gyerekre. A tehetségesre, a melegszívűre és a kitartóra. Azt látom a szülőkön, hogy a gyakorlat után felszabadulnak, hogy 15-20 ilyen pozitív tulajdonság is rejlik a gyermekükben. A listát pedig remekül tudják hasznosítani, mikor a gyermek önbizalmát erősítik.

A gyerekek önbizalmát fejlesztő módszerek eszközei

Bátorítás fél siker!

Kivételes dolog, ha egy pszichológus azt mondja: „Egyet kérek, csak ne dicsérje a gyermekét!” De valóban vannak helyzetek, amikor a dicséretnél sokkal hatásosabb eszközeink vannak. Amikor a gyerekek megpróbálnak valami új dolgot, vagy éppen már kudarcba is fulladt a kísérletük, akkor a dicséret nem fogja megvigasztalni őket. (Ne búsulj, szerintem ügyes vagy!) Van, aki egyenesen kritikának éli meg, ha ilyenkor dicsérjük. („Tudsz te ennél szebbet is!”)

Viszont, ha tovább bátorítjuk, segítünk leküzdeni a frusztrációját. A gyermek könnyebben veszi így tudomásul a hibáit, hiszen a kudarc a fejlődés része, és neki nem kell tökéletesnek lennie. Ez arra fogja ösztönözni, hogy a saját maga képességeihez mérten alakítsa ki az elvárásait, és a teljesítménytudtát.

Egy jó dicséret aranyat ér!

Természetesen azért ne dobjunk ki az ablakon minden dicsérő szót! Egy jó dicséret aranyat ér a gyermek pozitív énképének a kialakulásában. Hogyan tudunk jól dicsérni? Ha a gyermek érzi általa, figyelünk rá, elismerjük őt.
Például: „Anya kipakoltam a játékokat a kádból!” „Jól van kicsim, látom a kis edényeket is összeszedted, meg a labdát is. Mindent beletettél a lavórba. Ez szorgalmas dolog volt.” Lényegében ilyenkor elmeséljük a gyermeknek, hogy mi mindent csinált, és kifejezzük az elismerésünket.

Fogadjuk el, ha hibázik!

Vannak gyerekek, akik nagyon nehezen viselik el a kudarcot. Kiborulnak, haragszanak magukra. Akár képesek feladni teljesen a vágyaikat, mert az elsőre nem sikerült nekik. Ezért van jelentősége annak, hogy miként gondolkozunk a kudarcaikról.
Szülőként úgy tudunk a legtöbbet segíteni a gyermekünknek, ha megértetjük vele nem sorscsapás, ha valami nem sikerül. Sőt még az előnyére is válhat, ha végig gondolja mi vezetett s bukáshoz. Nem tudta berúgni a 11-est? Nem volt türelme, mindent aprólékosan végig csinálni? Miért ne csinálhatná máskor másképp? Miért ne készülhetne fel ezekre a hibákra Nem tragédia, ha hibázik, legközelebb ennyivel is jobb helyzetben lesz, hiszen már erre is figyelni fog.

Végül 10+1 gyakorlati tipp az önbizalom erősítéshez

  • Engedjük, hogy új helyzetekben is kipróbálja magát! Ne akarjuk megkímélni.
  • Ha hibázna, ne róla beszéljünk, hanem a hibáról.
  • Éreztessük, hogy fontos nekünk. Mindig hallgassuk meg figyelmesen!
  • Ne kritizáljuk! A jó tulajdonságait emeljük ki, hisz olyanná válik, amilyennek látjuk őt!
  • Bátorítsuk, ha önállóan kitalál valamit. Hadd próbálkozzon, még ha elsőre nem is sikerül neki.
  • Ha nem boldogul valamivel, várjunk egy kicsit, és ne kezdjük el megoldani helyette a dolgokat.
  • Hagyjuk, hadd döntsön.
  • Annyit várjunk el tőle, amennyit meg is tud tenni.
  • Ne járjunk a sarkában, ne ellenőrizgessük állandóan!
  • Ne hasonlítgassuk máshoz! Ő egyedi, megismételhetetlen személyiség, ezért a fejlődését is önmagához nézzük.

+1: És a legnagyobb eszközünk: Mutassuk ki, hogy mennyire szeretjük!

Forrás: www.csaladinet.hu


A következő anyagot április 4-én küldöm!


Mi az Ön véleménye, tapasztalat, gondolata? Ön milyen módon szokta gyermeke, unokája önbizalmát erősíteni? Kérem, ossza meg velünk!

2 válaszok
  1. Ágnes
    Ágnes says:

    Nagyon tetszik és egyetértek a gyakorlati részekkel. Ismételni fogom magam, hiszen a kisebb gyermekem nevelése nem volt egyszerű eset. Mint mondtam már mi az igazmondására építettünk fel mindent.
    Az iskolában az igazgató úr nehezen kezelhető gyerekek szüleinek egy szakembert hívott, és több alkalommal összejöttünk “beszélgetésre”. A köztudazba úgy ment ki – bocsánat – “Hülye gyerekek szüleinek van oktatás”. Minket ez nem zavart tenni akartunk a gyerekeinkért valamit, és kaptunk egy kapaszkodót. Nem voltunk sokan, talán 10-12 anyuka. Mi úgy gondoltuk meghallgatjuk a szakember véleményét. Az első két alkalommal az úriember szinte megsem szólalt, irányította a beszélgetés menetét. Kicsit én magam is hőbörögtem, de aztán minden tisztázódott. Mi anyukák őszintén beszéltünk gyermekeink rossz “húzásairól” illetve a sikertelen büntetésekről. A harmadik alkalommal a szakember is megszólalt végre. Szándékosan nem adott tanácsokat!! Mi magunk rájöttünk hogy gyermekeink teljesen mások, egy kategóriába nem lehet sorolni őket, a szakember nem fogalahatja öt pontba, mit kell a gyermekemnél alkalmazni. Mi egymás között beszélgettünk, technikai fogásainkat megosztottuk, amiből kiderült, hogy minden szülőnek meg kell keresnie a saját gyermekéhez a kulcsot, ez a kulcs pedig ami a gyermekben érték, jó tulajdonság. Sok dícséret, és mégtöbb türelem!!!! Sokszor gondoltam úgy, hogy némelyik anyukának használati útmutató kellene a saját gyermekéhez, pedig én magam is sokat küzdöttem és folyamatosan imádkoztam érte. Ma már huszonéve tapasztalom, hogy nem volt eredménytelen.

    Válasz

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Hozzászólás a(z) Ágnes bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük