Jer 20, 37-38
Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem. De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.
„Az Atya bennem van, s én az Atyában vagyok” – erről a szőlőtő és a szőlővessző példabeszéd jut az eszembe. Ha nem vagyok Istenben, akkor nem hoz az életem bő termést.
Néha el vagyok foglalva a saját bajaimmal. Az is lehet, hogy néha jól esik, ha sajnáltatom magam, mintha csak rajtam múlna minden. Mintha számot sem vetnék azzal, hogy létezik Valaki, aki több nálam, aki bennem akar munkálkodni.
Ezt az érzést tükrözi ez a kis történet is:
Persze, nagyon nehéz kilépni abból, hogy magunk körül forogjunk és képesek legyünk észrevenni, felismerni, meghallani Isten halk üzeneteit.
TIPP:
Figyeljem ma azokat a jeleket, amelyek egyrészt a csöndben, az imádságban és a körülöttem lévő eseményekben mutatnak irányt számomra.
A szentgyonásra készülve próbálok változtátni a súlypontot: nem menteni a hibaimat a független tölem körülményekkel, hanem annak ellenére elkerülni a bünöket.
Gyönyörűséges történet! Megérintett! Minden nap minden percében túl kell lépnünk Önnön magunkon. És igen, ott van Isten aki hív, vezet, szól vagy egyszerűen „csak” van.❤