A Világosság rózsafüzért első  titka: Aki a Jordán vizében megkeresztelkedett.

Kísértés arra, hogy azt higgyem, én igazából nem is vagyok olyan bűnös.

„Jézus egy akart lenni közülünk. A bűnbánók sorában élre állt, hogy megkísértettségünk percében is tudjuk követni. Aki úgy véli, hogy nincs bűne, az se az Útkészítőhöz, se az Úthoz nem jutott még közel.” (Garadnay Balázs atya)

Keresztelő János sok tekintetben példa arra, hogy milyen legyen a keresztény ember: engedelmes, bátor, kemény, mégis alázatos. Ne a maga hasznát nézze, hanem azt, hogy elvégezze, amivel Isten megbízta, hogy beteljesítse küldetését.

Jézus egy akart lenni közülünk. A bűnbánók sorában élre állt, pedig ő bűntelen volt. Előfordulhat, hogy a farizeusokhoz, írástudókhoz hasonlóan bűntelennek, makulátlannak érezzük magunkat. Vannak-e bűneim? Egyáltalán volna-e mit megbánni? „Bánod-e, hogy nem bánod?”

Angyalnak hisszük-e magunkat?

Anthony de Mello egyik története egy kolostorban játszódik, ahol az egyik testvér macskája az imádság közben is követi a szerzetest, és nem hagyja békén, dörgölődzik, mászik rá, így kénytelen lesz megkötni az imádság idejére a jószágot. Ez megy évekig, amíg a testvér meg nem hal, ám a macska talál egy másik szerzetest, akihez odamehet imádság közben, így továbbra is meg kell kötni. Aztán elpusztul a macska is, de addigra már úgy megszokták a feladatot a testvérek, hogy kerítenek új macskát, legyen mit megkötni. A történet tréfás és mint minden tanmese, sántít egy picit, azért mégis segít, tanít valamit.

Sokszor mi is megszokjuk hibáinkat, bűneinket, szinte természetessé, az életünk részévé válnak. De olykor szembe kell néznünk velük, hiszen nem mindegy, milyen szívvel megyünk áldozni.
De mire figyelünk ilyenkor?

Könnyű látszólag, akár magam előtt is bűntelennek lennem: a nagy bűnöket elég jól elkerülgetjük (vagy kimagyarázzuk), de mi van belül? Mit rejt a szívünk? Mit rejtünk el a külsőségekkel? Nem haszontalan dolog, ha néha végére járunk egy-egy bűnünknek; megnézzük, miért ismétlődik meg mindig ugyanaz. Ha igazi változást szeretnénk, tisztában kell lennünk a gyökerekkel, vágyainkkal, hiányainkkal.

Lehet persze, hogy most éppen nem tudunk ezekkel semmit sem kezdeni; lehet az is, hogy olyan lelkiállapotban vagyunk, hogy nem tudjuk bánni tetteinket, de azért ne bagatellizáljuk el őket. Objektíve bűnök lehetnek, amiket szubjektíve nem érzünk annak. Nagy segítség volt számomra Ferenc pápa egyik mondata egy ilyen helyzetben: „Bánod-e, hogy nem bánod?

Azt hiszem, érzékenységünk megőrzése a legfontosabb:
hogy érzékenyek maradjunk Istenre, felebarátunkra, a másikra, szeretteinkre. Főleg szeretteinkre, mert a legtöbbet ők szenvednek tőlünk, és mi sokszor jogosnak érezzük az irányukban való szeretetlenségünket.
Hibáink ismételt felülvizsgálata nem engedi, hogy érzéketlenné váljunk, hogy állandó kritikával éljünk minden és mindenki iránt.

Komolyan kell venni Szent Jakab apostol szavait: „A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg. Az Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: Meglátogatni nyomorukban az árvákat és az özvegyeket, és tisztának maradni a világtól.” Talán itt csúszunk el mindig: elhagyjuk a tetteket, nem figyelünk a másikra, meg azt hisszük, hogy mi erősek vagyunk a világgal szemben. Szép lassan csúszunk vissza általában, mert angyalnak hisszük magunkat egy-egy komolyabb gyónás után, nem embernek.

Adja Isten, hogy magunkról egyre jobban elfeledkezve adjuk át életünket Istennek, az Egyháznak.

Sárai-Szabó Kelemen OSB

IMASZÁNDÉK:

Szívünk megtéréséért imádkozunk, hogy váljék szorosabbá vele való kapcsolatunk, és a mindennapokat tudjuk nem-mindennapi módon élni, ahogy Ő szeretné.

Uram, ma több száz testvéremmel együtt imádkozom azért, hogy legyen mindig bennem a megtérés lelkülete. Minden nap újra kell kezdenem. Minden nap az Úrra kell figyelnem, az Ő vezetését kell kérnem. Segíts Uram, hogy soha ne fáradjak bele bűnbánatot tartani, tudva, hogy Te minden bűnömtől megtisztítasz engem. Ad nekem a megtérés kegyelmét minden nap!

Miatyánk …

Üdvözlégy Mária … (10x)

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen.

Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket! Ments meg minket a pokol tüzétől és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra. Amen.

***

Nyugodtan megoszthatod gondolatodat, imaélményedet, vagy ami megérintett itt a hozzászólásnál!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük