Mikor voltál utoljára büszke magadra?

Sok embernek nehézséget okoz megélni a sikereit, az önbecsülésük valahol a béka feneke alatt van. Mások viszont túlértékelik önmagukat, és verik a mellüket, ha kell, ha nem. Egy szűk réteg meg pontosan tudja, mennyit ér. Ők azok, akik képesek jutalmazni magukat akkor, ha annak tényleg helye van, mert megérdemlik. Ez a cikk segít abban, hogy te is az utóbbi – szűk – réteghez tartozz.

A társadalom jellemzően két nagyobb és egy kisebb, ámde – reményeim szerint – egyre növekvő létszámú csoportra osztható. A két nagy csoport egyikét – már távolról is jól láthatóan – olyanok alkotják, akiket mások öntelt vagy beképzelt embereknek tartanak, akikből sugárzik, hogy többre tartják magukat másoknál. Többen vannak azok, akiknek alacsony az önbecsülésük, ritkán büszkék magukra. Sokszor még akkor is nehezen mondanak jót magukról, ha konkrétan rákérdeznek. A szűk harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik rendben vannak magukkal, tudatosan megélik a sikereiket, tudják, hogy miben jók, de ettől még nem gondolják magukat többnek, mint mások. Sok fejlesztésnek és beszélgetésnek az a témája, hogy ez miként érhető el. Mert az lenne az igazi, ha minél többen tartoznának ez utóbbi, szűk csoportba, ha minél többen képesek lennének elismerni a saját eredményeiket, és jutalmazni magukat a sikerért.

Könnyebb az élet, ha van önbecsülésed
Több helyzetben tudsz partnerként fellépni és önérvényesíteni, méghozzá agresszív viselkedés nélkül. Ha másoktól kritikát kapsz, nem veszed magadra, vagy nem érint annyira érzékenyen. Inkább azt nézed, hogyan tudsz belőle tanulni, fejlődni vagy valamin változtatni. Hiba vagy kudarc esetén is a tanulási lehetőséget látod meg benne, nem csak a sikertelenséget. És egy apróbb problémát sem fújsz óriásira, ha jóban vagy magaddal. Tehát összességében az emberi kapcsolataid jobbak lesznek. Jóban vagy magaddal és a másikkal is, elfogadod magad és többieket is.

És mégis úgy alakult, hogy sok embernek nincs megfelelő önbecsülése

Biztos te is hallottad már ezerszer: „úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak”. Ezzel nincs semmi baj, csak legtöbbször elfelejtik megtanítani a fordítottját. Otthon, az iskolákban, a munkahelyen is azon van a hangsúly, hogy másokkal légy kedves, figyeld, mit szeretnének, felelj meg a szabályoknak, és akkor minden rendben lesz.

De hol van az egyén ebben a megközelítésben?
Hol vagyok én, hol vagy te? Magunkra mikor figyelhetünk?
Biztos vagyok benne, hogy kevesebben és kevesebbszer hallottad azt – bár ez sem új keletű – hogy, „bánj úgy magaddal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak”.

Tiszteld magad, és mások is tisztelni fognak. Szeresd magad, és mások is szeretni fognak. Becsüld magad, és mások is becsülni fognak – sorolhatnánk az átfordított mondatokat.

Nem, nem egy beképzelt alak megteremtése a cél. De tudd, hogy te pozicionálod magad – ha engeded, hogy rosszul bánjanak veled, mert nincs önbecsülésed, akkor bizony lesz olyan, aki rosszul is fog bánni veled. Viselkedj úgy, hogy ezt ne tehesse meg, és tanítsd meg arra, milyen viselkedést vársz tőle.

Önjutalmazásra fel!
Mikor butáztad le magad utoljára, vagy dünnyögted magad elé, hogy „már megint elrontottam valamit”? Ugye? Ez elég jól szokott menni, sajnos. Ez a belső hangod, ami egész nap veled van. Ehhez képest mikor álltál meg utoljára, boldog, csillogó szemekkel, hogy azt mondd magadnak: „hú, ez de jól sikerült”? És ha valami jól sikerült, mikor és mivel jutalmaztad meg magad?

Az első lépés: állj meg egy pillanatra, és vedd észre, hogy valamit megoldottál, valami jól sikerült. Veregesd meg a saját vállad (na, jó, elég csak gondolatban), és éld át, hogy jó voltál, sőt: jó vagy! Adj egy kis időt ennek az elégedettségnek, és utána vidd magaddal ezt a jó érzést.
Még egy lépés lehet, ha nemcsak képzeletbeli vállveregetést adsz magadnak, hanem még valami mást is. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Lehet egy finom kávé, öt perc szünet a munkában a napsütésben… vagy valami ínyencség.

A lényeg, hogy tudd, ezt most azért kapod, mert megérdemled, és ennek megfelelően töltsd el ezt az időt. A jutalmadat.
Ha pedig nagyobb dolgokban gondolkodsz, lepd meg magad egy masszázzsal, adj magadnak egy szabad órát boldog semmittevésre, vegyél egy új ruhát, vagy menj el vacsorázni a kedvenc helyedre.

Gyakorlati feladat:
Rajzolj egy nagy dobozt és töltsd fel a saját sikereiddel. Ezek lehetnek korábbiak, egész apró eredmények is. Gondold végig, és írd le, melyek azok a tulajdonságaid, amik hozzásegítettek ezekhez a sikerekhez. Nem könnyű feladat, de megéri rászánni az időt. A végére megtelik a doboz. Nagyon értékes és fontos szavak kerülnek a papírra, mert nem másoktól származó gondolatokat pakolsz bele, hanem a saját belső erőforrásaidat, melyek mindig kéznél vannak, és bármikor támaszkodhatsz rájuk.

Ünnepelj minden este! Nem kell erre órákat szánnod, elég, ha esténként leülsz egy kicsit, és végiggondolod, hogy miben voltál jó aznap, milyen eredményeket értél el. Leírhatod egy füzetbe, vagy elmondhatod a párodnak, a családodnak, és utána a jutalom lehet közös idő, közös finomság vagy bármilyen jóleső program. Ez már mindenkinek a saját ízlésére és fantáziájára van bízva.

forrás: wmn.hu

Fontos:
Ha elfogadod és megbecsülöd önmagadat, akkor a másik embert is jobban tudod elfogadni, tolerálni és könnyebben tudsz szeretettel közeledni felé.