2) A félelmeink próbája
Mindenképpen szánjon egy kis időt a hallottak átgondolására! Vegye elő a Személyes fejlődési naplót és írja bele gondolatait, elhatározásait!
A következő próba videóját szeptember 10-én küldöm.
Milyen hatással volt Önre ez a videó? Milyen érzéseket váltott ki Önből?
Volt már hasonló helyzetben? Hogyan élte meg?
OSSZA MEG VELÜNK GONDOLATAIT, TAPASZTALATAIT ITT LENT A HOZZÁSZÓLÁSNÁL!
Fogalmazza meg kérdéseit! Ha tudunk, válaszolunk!
Lehet, hogy az Ön hozzászólása fog másnak segíteni, vigasztalást, erőt adni!
Tisztelt Laudetur Kiadó, kedves István!
Az olvasói véleményekre adott válasza ösztönzött arra, hogy „későn érkezőként” én is elmondjam a meglátásomat.
Csodálatos kezdeményezés ez a videós lelkigyakorlati lehetőség: a mai világban, amikor még a levegővételért is fizetni kell – mi pedig, úgy vélem, szinte szimbolikus áron, otthonról, a saját idő- és energiabeosztásunktól függően, bármikor részt vehetünk benne. Vegyük számításba, hogy egy elutazós, ott-alvós lelkigyakorlat mennyi időt igényelne, távol azoktól, akiknek szükségük van ránk, és – nem utolsósorban – azoknál, bizony, tényleg ki kell nyitni a pénztárcát!
Nagyon értékelendő az emberek lelki fejlődésének segítése, támogatása – a 21.századi lehetőségek oázisában, szerintem, erre van a legnagyobb szüksége az emberiségnek. Nincs, jobban mondva, nem találnak abszolút kapaszkodókat, és sokan sarlatánkodnak a lelki káoszban.
Dícsérendő, hogy szeretne mindenkit megnyugtatni válaszával, de én úgy látom, sokan vannak, akiknek bizony még a Mennyország sem lesz megfelelő. Az erényként beállított maximalizmus örökös elégedetlenséget és tétlenséget szül: „Mivel tökéletesen nem tudom, ezért nem csinálom sehogy sem. És más se csinálja!”
Nem szabad törődni a szirén hangokkal. Ahogy Ágnes írta: ha a „csatornáinkon” keresztül halljuk a Szentlélek hangját, biztosan kell haladni az üdvösségünkhöz, és mindnyájunk üdvösségéhez vezető úton!
Várom a következő „találkozást”, további áldott munkát kívánok: Éva
Kedves Éva!
Nagyon köszönöm a bátorítást, „együttérzést”. Jól esett!
A félelem – bármitől is – visszahúzó erő. A visszahúzó erő visszahúzódást eredményez, a visszahúzódás önértékelési, önbecsülési problémákat jelent. A következő lépcsőfok: a K O! Magamról beszélek!! Ez így volt velem!
Ebben a lelkiállapotomban a Szentlélek Úristen a dzsipieszén az újratervezés gombot megnyomta!!! Nem voltam egyedül, Ő épített újjá, és a sok keserűség márcsak rossz emlék. Rájöttem – rávezetett – hogy én vagyok ellenségem saját magamnak. Ő nem úgy lát engem, ahogy én magamat, nem a negatívumokra helyezi a hangsúlyt, hanem a talentumaimat vési belém, hogy ezeket erősítsem. Ezt kellett megtanulnom. Megérte, nagyon megérte!!!
Kedves Ágnes!
Tetszett a humoros megfogalmazása. Ha van kedve megosztani velem, hogyan is sikerült, örömmel veszem. Ha ezen a fórumon nem akarja, leírhatja a kapcsolat@laudetur.hu email címre! Köszönöm.
Kedves István! Köszönöm a lehetőséget, bár úgy gondolom az én életem már nyitott könyv a Laudetur közösség előtt. A bennem végbemenő változásokról folyamatosan beszámoltam az elmúlt 6-7 évben. Köszönöm, hogy ebben Ön, és maga a web oldal is segítségemre volt. Az online lekigyakorlatok – persze ha az megfelelő csendben és áhítítban történik – nagy csodákat rejhet. A Szetlélek szeminárium volt az egyik legmeghatározóbb számomra.( Azóta is járok két hetente lelkivezetésre a papunkhoz.) Ha minden bántást el tudok engedni, és csatornáim (fej, szem, fül, szív) nyitottak, a Szentlélek „súg” mit kell cselekednem. Köszönöm hopgy tagja, és részese lehetek ennek a „szupercsapatnak”!!!!
Köszönöm!