Második levél – Istentől (adventi készülődés 2.)

Kedves Barátom!

Tudod, miért jöttem a világra? Miért vállaltam a kitaszítottságot, az istálló szegénységét, majd a megvetést és a kereszthalált?
Érted jöttem.
Azt akartam, hogy szeretet, egyetértés és béke legyen benned és körülötted egész életedben. Így már a földön megtapasztalj valamit a Mennyország öröméből, ami rád vár.

Lám, még van hová fejlődnöd, sok más embertársaddal együtt, mert a rosszindulat, a széthúzás, az önzés, a harag, a háborúskodás még mindig, jelentős mértékben uralkodik az emberek életében és talán a te életedben is fellelhetők a nyomai. Ezek mind gátolnak abban, hogy elérd a boldogságod.

Mit lehetsz?
Ha vissza tudod fogni igényeidet, ha képes vagy uralkodni az önzéseden, viselkedéseden, indulataidon, akkor egy mély benső szabadságot fogsz megtapasztalni, ami az én ajándékom a törekvésedért.
Nézd, Keresztelő Szent Jánost, aki félmeztelenül, csaknem éhezve, mégis szinte mágnesként vonzotta az embereket. Szabaddá vált az anyagiaktól. Amit János mondott: „Térjetek meg!” – ma, a te életedben is rendkívül aktuális.
Válj te is szabaddá nem csak az anyagiaktól, hanem problémáidtól is, hogy megtalálj engem, aki benned lakozom!

Én ma is jelen vagyok a számodra. Ma is árasztom rád a kegyelmemet, ma is találkozhatsz velem a csöndben, a másik emberben az utcán, az Eucharisztiában. Vajon észreveszel?
Vagy a saját dolgaid „rabságában” élsz?

Gondold végig: Milyen kötődések tartanak rabságban, milyen vágyakat nem tudsz kordában tartani, és vezetnek olyan útra, amire nem akarod, és amelyek megakadályoznak a velem való igazi találkozásban?

A szeretet, amit én hoztam, és amit látni akarok a világban, gyakran felfoghatatlannak, elképzelhetetlennek, ellentmondásosnak tűnhet számodra.

Erről beszél a mai olvasmányban Izajás próféta is:
Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kisgyerek is elterelgetheti őket. Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör. A csecsemő nyugodtan játszadozhat a viperafészeknél, s az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtől elválasztott kisgyerek. Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert. (Iz 11, 6-9)

Az ösztönükre nézve ellenséges állatok békésen élnek egymás mellett, azt tanítva, hogy neked is le kell küzdened vad szenvedélyeidet, rossz szokásaidat, hogy testvérként szerethesd a másik embert, még ha nem is szimpatikus. Ez hozza meg számodra az igazi békét és szabadságot, amire lelked mélyén vágysz.

Ha ismernéd Isten ajándékát!

Újra megerősítem azt, amit az előző levelemben már írtam: fontos vagy nekem. Fontos nekem, hogy az életed tele legyen szeretettel.
Aggódva figyelem a lépéseidet, döntéseidet. Ahogyan a pásztor szívén viseli az elkóborolt báránykáját.

Mint a pásztor, úgy legelteti nyáját. Karjaira veszi bárányait, az ölében hordozza őket, és nagy gonddal vezeti az anyajuhokat. (Iz 40,11)
Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsik közül. (Mt 18, 14)

Kívánom neked, hogy most ezekben a napokban megtapasztald gondoskodó szeretetem, amelyet adj tovább a körülötted lévőknek.

Küldetésed van! Te is figyelj arra a környezetedben, aki kicsi, gyenge, aki „elkóborol”, akinek szüksége van a te segítségedre.

Milyen az életed velem?

Tudom, hogy a nyugalomra, a békére és a szeretetre vágysz. Tudom, mert ismerlek.
Hidd el, azt is tudom, mennyire kimerítenek a napi gondok. Látom, amikor célt tévesztesz, amikor elkeseredsz, amikor nehezen megy az újrakezdés. Ne gondold, hogy nem veszem észre!

Ne haragudj, hogy ezt mondom, de néha olyan vagy, mint egy szeszélyes kisgyerek, akinek semmi sincs a kedvére.
Mire gondolok?
Ha valami jó dolog történik veled, máris elfelejtesz hálát adni. Csak magadnak tulajdonítod az érdemet, mintha ott se lettem volna! Ha pedig valami nem úgy jön össze, ahogyan tervezed, vagy elrontottál valamit, akkor bosszankodsz és hibáztatsz, miért nem segítek.

Akarsz is hozzám kapcsolódni, meg nem is. Nem mindig van következetesség a hited és a cselekedeteid között.

Szeretném, ha az elfoglaltságaidat, az állapotbeli kötelességeidet, az emberi kapcsolataidat is áthatná az a hit, ami a teljes odaadásodból származik. Igen, a teljes odaadásodtól lesz eleven és baráti a kapcsolatunk.

Tudom, ez a teljes odaadás néha (sokszor) nagyon nehéz.

Ezért mondom neked: gyere hozzám és pihenj meg!

Emlékszel, mit mond a Szentírás, mit mondtam én?
Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket… és megtaláljátok lelketek nyugalmát. (Mt 11, 28)

Próbáld ki: szánj rá egy kis időt minden nap – egy pár percet -, amikor elmondod nekem, mi bánt, mi gyötör, mi az, ami nyugtalanít. Mindezeket a nehézségeket add át nekem, tedd a kezembe! Bízd rám és figyelj, milyen változás megy végbe benned!
Csak akkor lesz vigasztalás számodra, ha nem a problémáidra figyelsz, hanem rám. Ha tényleg átadod magad, elengeded azt, ami foglalkoztat.
Akkor meg fogsz találni, mert én ott vagyok.

Keresztes Szent János írta:
„Mi mást kívánhatsz, ó lélek, mi más után kutatsz magadon kívül, mikor magadban hordod kincsedet, örömödet, boldogságodat, vágyaidnak kielégítését, vagyis Kedvesedet, aki után szíved eped, akit a szíved keres. Örülj és vigadj vele benső összeszedettségben, hiszen annyira közel van hozzád! Itt szeresd … és ne keresd Őt magadon kívül…”

Ajándék, amit ma hoztam neked: a kezed

A kezed a tevőleges szereteted kifejezése: vele simogatsz, ölelsz, dolgozol. Vele imádkozol.
Használd jól, mások javára a kezedet ezen a héten!

Szeretettel ölellek,

a te Megváltód