Lk 5,27-28
Ezek után kiment, s meglátott egy Lévi nevű vámost, amint a vámnál ült. Felszólította: „Kövess engem!” Az felállt, és mindenét otthagyva követte őt.

Húh, ez nem semmi. Ez egy radikális elköteleződés Jézus mellett, ahogy Lévi is tette: felállt és követte.
Kész vagyok azonnal válaszolni, ha az Úr szólít?
Sokszor annyira nem figyelek Rá! Annyira a magam gondolatai, problémái kötnek le, hogy észre sem veszem, hogy közben segíteni akar, vezet, szól hozzám.
Gyakran csak utólag veszem észre, hogy mellettem volt egy-egy helyzetben, de én mással voltam elfoglalva.

Szerintem ezért van szükség a folyamatos megtérésre.

Ha imádságban, egy kis csöndben ráhangolódom, szól. Én valahogy a természetben tudok igazán Istenre hangolódni, más a szentmisében. És te?

Szeretettel ajánlom imádság gyanánt Pio atya áldozás utáni imáját:

Maradj velem, Uram, mert szükségem van rá, hogy jelen legyél, hogy el ne feledjelek. Tudod, milyen könnyen elhanyagollak.
Maradj velem, Uram, mert gyenge vagyok, és szükségem van az erődre, hogy ne bukjam el olyan gyakran.
Maradj velem, Uram, mert te vagy az életem, és nélküled nincs bennem szenvedély.
Maradj velem, Uram, mert te vagy világosságom, s nélküled sötétség borul rám.
Maradj velem, Uram, hogy megmutasd akaratodat.
Maradj velem, Uram, hogy halljam hangodat, és kövesselek téged.
Maradj velem, Uram, mert szeretnélek nagyon szeretni, és mindig a te társaságodban maradni.
Maradj velem, Uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.
Maradj velem, Uram, mert akármilyen szegényes is a lelkem, azt szeretném, hogy téged vigasztaló hely legyen, a szeretet fészke. Ámen.


TIPP:
Esetleg gyakrabban érdemes elmenni szentmisére, hogy a szentáldozásban – Pio atyához hasonlóan – újra megerősödjek, újra megtérjek. Több időt szánni a csendre!

***

(A névtelen hozzászólásokat töröljük!)

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük