40. nap: Találd meg a saját hangod – Istennel! (04.02.)

/
17 Hozzászólások
A következő 16 perces videó egy fiatal, magyar énektanárról, Tóth Árpádról szól. Ami az ő életében az éneket jelenti, az számomra sokban hasonlított ahhoz a keresztény hivatáshoz, ami egy hívő ember számára az Istenhez fűződő kapcsolatot jelenti. Ilyen szemmel nézze ezt a töténetet:

39. nap: Isten gyengesége erősebb az embereknél (04.01.)

/
4 Hozzászólások
Egy napon egy hatalmas kődarab így beszélt: „Én vagyok a legerősebb a világon!” Meghallotta ezt a vas, és rávágta: „Én igenis erősebb vagyok nálad! Akarod látni?” Azon nyomban egymásnak estek, és a vas hamarosan széthasította a követ. „Én vagyok a legerősebb!”- büszkélkedett a vas.

37. nap: Sikeres vállalkozóból medvepásztor (03.30.)

/
3 Hozzászólások
Szin János az egykori szentesi üzletember tönkrement vállalkozásai és egy súlyos betegség után talpon maradt, de medvepásztorként megtalálta a boldogságát. Az ezredfordulót követő néhány évig Szin János sikeres vállalkozó volt. Mesés otthonából nem hiányzott a fedett úszómedence, a konditerem és egy földalatti lőtér is volt házában.

38. nap: Mennyire van elfoglalva saját bajaival? (03.31.)

/
2 Hozzászólások
Néha el vagyok foglalva a saját bajaimmal. Az is lehet, hogy néha jól esik, ha sajnáltatom magam, mintha csak rajtam múlna minden. Mintha számot sem vetnék azzal, hogy létezik Valaki, aki több nálam, aki bennem akar munkálkodni.

36. nap: Ne félj! A hit és a szeretet szabaddá tesz (03.29.)

/
4 Hozzászólások
Az ember - én is - olyan, hogy szeretne minél kevesebb erőfeszítésből elérni dolgokat. Szeretek minél kevesebb nehézséggel találkozni. Ha előkerül valami probléma, hamar előjönnek különböző félelmek is. A kismadár is ilyen ebben a kisfilmben:

35. nap: Jézus próbál bejutni hozzám. Beengedem? (03. 28.)

/
5 Hozzászólások
Egy reggel bátortalanul megnyomta valaki a plébánia csengőjét. A pap kinyitotta az ajtót, de rögtön hátra is lépett kettőt, amint meglátta az érkezőt. Egy szakadt, toprongyos alak álldogált az ajtóban, koszos, tépett ruhában, borostásan, büdösen.

34. nap: A piros esernyő (03.27.)

/
4 Hozzászólások
Hónapok óta nem esett egy csöpp eső sem. A falu határában már cserepesre száradt a föld. Az emberek az idei termésről már lemondtak, de lassan a kutak is teljesen kiapadtak, így az ivóvíz is fogytán volt. A szárazság már a jószágok, sőt az emberek életét is veszélyeztette.

33. nap: Mi lesz, ha elveszítem az életem? (03.26.)

/
1 Hozzászólás
Ha meghalunk önmagunknak, annak, ahogyan mi gondoljuk el a saját életünket és engedjük, hogy Isten formáljon bennünket, akkor boldogok leszünk. Persze, tudom, ezt nagyon könnyű így leírni. De itt van egy történet, amit a minap a Magyar Kurírban olvastam, és pontosan a búzaszem elhalásáról szól.

32. nap: A tíz földműves (03.25.)

/
1 Hozzászólás
Tíz földműves együtt indult a mezőre dolgozni. Vihar lepte meg őket. Tépdeste a fák koronáit, a kerteket, a szántóföldet meg teljesen letarolta. A cikázó villámcsapások és a jégeső viharos verése ellen egy düledező templomba menekültek.

31. nap: Milyen „szemüveget” szoktál hordani? (03.24.)

/
1 Hozzászólás
A szülők egy alkalommal meglepődve látták, hogy négyéves kislányuk egy nagy, fekete sztk-s szemüvegkeretben pózol a szoba közepén. - „Hát te? Talán szemüveges szeretnél lenni?” – kérdezte mosolyogva az anyuka.